Átestem a Covidon...

40 fokos láz, szenvedés, gyógyulás. Mint bármilyen más betegség. Azért mégsem ugyanaz. Erről nem tudni mit hagy maga után.

 Vettem E-bayon kábeleket. Valami Japán tigriscsikos csavart. Mikrofon kábelt IC nek. Belden a márka neve és számmal jelöli a tipust. Csöveshez állitólag kiváló. Kellene még 2 jó doboz a rendszerbe és jöhet a hobbykiteljesedése. Talán AN dobozt vagy HB-t...csak hát elég anakronizmus mindkettő. Nem tudok jó ötletet kiizzadni.

 Helyreállt a világ rendje.

Minden a helyére került. Nem értem, hogy eddig miért nem. Úgy történt, ahogy fejben lejátszottam. Azt hallom, amit mindig is akartam. Felül az Aria MF tolja, alul a subot a NAD hajtja, az egészet a Yamaha vezérli. Ahogy kiötlöttem elsőre. Bitang jól tolja, de ehhez az utolsó IC kábelnek is megfelelőnek kell lennie. Rudi bácsi tényleg varázsló. Most már csak szerethető zene kéne. Nem birok annyit egyhelyben ülni, mint amennyit szivesen hallgatnék. Ezennel a hangok problémája sikeresen lezárult. Nincs szükség semmire. Ami jön az csak retro és gyűjtemény.Egy szalagos magnó nagyon ott lenne mesterszalagokkal...

 Na ugye...ugye... 

Eladás előtt kicsit észheztérni. Aria nem zseni, csak olyan, mint amire csinálták. QED kábellel teljesen jól csinál mindent a MF 2i-vel. A Cantonból is lehet jó ládát csinálni, csak a csörömpölős magasat ki kell herélni benne. Lényegében minden a helyére kerül. Még a végén a VdH D 352 is jó lesz valamire. 

 ARIA 706 VdH kábellel közel sem tökéletes. Természetellenes, de nem kellemetlen, viszont nem hasonlit a valóságra. Sunyi szar. El kell adni a picsába. Egy szemét drága gyártó, aki szopatja a népet.

 Semmisem egyszerű. 

Az Aria 706 VdH kábellel tökéletes, addig, amig az erősitő tud, addig ő is tud. A Fideliti sem a világ teteje. A Music Hall is van olyan. A csöves is... De tényleg sok a cucc, de ha meg elkapkodom, az már többször megvolt, nem kéne újra. Az Aria kapott állványt budgetet, a gyárival közel azonost. Úgy is szól. A szociális helyiségek megújultak itthon. Szép az élet, csak valahogy ez sosem jön át rendesen. Vagy el kéne kezdeni és aktivan élni. Olyan jó lennne lelkesedni tudni a semmiért.

 Úgy legyen...

Úgy lett. Fogyasztok és örömet okoz. 

Nem földöntúlit, csak földit. Olyat, amiből mindig kell újabb. Vettem JBL bluetooth hangszórót és jól zenél a telefonról. Vettem MF erősitőt, az is bitang jó és élvezet hallgatni. Kell jobb hangsugárzó is és a régi cuccot eladom, mert nem kell a műszaki bizó. Megvan az élet értelme és rövidtávú célja. Rendet vágni a rumliban és egyenesbe jönni... úgy legyen.

Borúra, borulás.

Az általános redundancia után, megjelenik a perszonális. A kor, a súly, az állag és a hormonháztartás is ellenséggé válik. Kilágyulnak a rugók és felkeményednek a lágy részek. Így élvezni csak gondolatban lehet.

Légy optimista és ne okolj senkit.
Tehát a dolgoknak így nincs okozója és felelőse.
Pedig én hiszem, hogy kiváltó ok nélkül semmi sem történik, az egész világegyetemben.
Ha nincs ok, akkor Isten sincs. (Akkor pedig együnk, igyunk, mert úgy is meghalunk)

Vagy...
Fogyassz, fogyassz, fogyassz... szerezz pénzt sokat... vegyél meg mindent és fogyassz.
Mindent, amit megkívánsz, mindent, ami eszedbe jut, mindent, amit eszedbe juttatnak, mindent, amit más kíván (helyettük is).

Kényeztesd magad. Ne törődj semmivel, mert neked ez jár. Szeresd magad.

Röviden az élet értelmezésének a helyettesítő mondatai.
Van még kérdés?

Miért nincs értelme?

Mert a halál elveszi az élet értelmét. Mindegy, hogy van lélek és az tovább él, vagy csak elporladunk és nincs más, csak anyag.

Ez nem változtat a tényen, hogy olyan falat rakni, ami úgyis leomlik, értelmetlen.
Márpedig mindenki visszahanyatlik a porba.
Az, hogy utólag bárhogy is beszélnek róla, az már neki nem jelent semmit. Nem segít rajta.

Ha Pálnak igaza van és "az Úr Jézus feltámadott, mint első zsenge és mi mindannyian az ő eljövetelekor" és tényleg van halottak feltámadása, akkor is értelmetlen a jelenlegi tortúra.

Semmit nem viszünk magunkkal és semmi haszna a szenvedéseinknek. Nem tartozunk vele senkinek.
Ha bármi célunk is lesz a halál után azt a jelenlegi kínlódások nélkül is el lehet érni, és az sem biztos, hogy akarunk-e bármit, hiszen az árat kifizetjük a halállal. Nincs potya. Aki fekve marad, annak sem rosszabb.
Persze egy ki nem érfdemelt ajándék a váltságdíj, de nem kértem. Ahogy a születésemről sem én döntöttem. Halni sem akarok, de arról sem én döntök... akkor minek a véleményem? Ha senkit nem érdekel, akkor állat is lehetnék. Értelmetlen dolog a teremtőt visszatükrözni. Így is, úgy is kinyír.

Ha meg nincs halottak feltámadása, akkor "együnk, igyunk, mert holnap úgy is meghalunk és szánalmasabbak vagyunk a pogányoknál is".

Hát inkább így. Szerintem is szánalmasak vagyunk.

A valóság megismerése. Újra nekifutva.

Nem mindenkinek megy egyformán. A művész lelkek csodálatos fantázia világba tudnak utazni és ezt izgalmasan, színesen előadni a közönségük számára. Ez nagy érték lehet a szórakozni vágyók szemében. Mások, akiknek a gondolkodásmódja földhöz ragadtabb, viszont erre képtelenek. Ez a különbség nem jobb, vagy rosszabb, nem minősítés kérdése, egyszerűen különböző képességek, különböző helyzetekben tudnak hasznosak lenni.

Azok akik képtelenek kizökkenni a valóságból, akik minden pillanatban önkontroll alatt tartják magukat, azok viszont kevesebbet csalódnak. Nincsenek illúzióik és hamis elvárásaik, téves elképzeléseik és magukat is helyesen pozícionálják.

Ez viszont egy neuralgikus pont.

Ha azok, akiktől függesz, akik döntenek felőled, vajon ők is helyesen pozicionálnak? Ők is a valóságot látják? A tiédet biztosan nem. Ezért, ha a valóság teljes bitrokában szeretnél lenni, meg kell érteni és látni az ő általuk látott valóságot. Ha erre nem vagy képes, akkor hiába vagy racionális, még nem vagy birtokában a valóságnak, hiszen a nagy képnek, nem csak a sajátod, hanem mások világa is része.
Ez csak úgy megy, ha figyelünk a másikra és analizáljuk minden rezdülését, mint egy bűnügyi nyomozó. Ez elég paranoiásan hangzik... Kattant emberek figyelnek ennyire másokra. Ezért kell úgy megtenned, hogy teljesen észrevehetetlen legyen. Nem hozhatsz zavarba senkit azzal, hogy rácuppansz. Ez elmebeteg. Legyél a külsőségeidben egy visszafogott, de figyelmes úriember.

Ezt nem sérelmezi senki, de a figyelmességed őszinteséget válthat ki, mégsem tolakodó.

Miért kell tudnod, hogy mit gondolnak rólad?
Meglepetés érhet munkahelyi létszámleépítésnél.
Fizetésemelésnél.
Meghívásoknál, kiküldetéseknél.

Egy kollégám, aki nem volt képnben, azzal nyugtatta magát, hogy "tudom miért van ez, mert nem vagyok párttag".
Nem azért volt.

Ha megtanulod, akkor nem lazíthatsz. Egy életen át alkalmazni is kell.
Hogy kevés csalódás érjen.

A valóság megismerése.

Nyilván objektíve, egy szubjektum számára lehetetlen.

Akkor mit tegyünk? Hagyjunk fel vele? Ne is próbálkozzunk?

Arkhimédésszel élve, "Adjatok egy fix pontot, és én kifordítom sarkaiból a világot."

Mit tudunk megismerni, ha van egy szilárd erkölcsi alapunk a jóról és a rosszról?
Elsősorban önmagunkat, aztán ezen keresztül másokat, aztán a vezetőinket és a világ vezetőit is.
Ezzel együtt a körülöttünk zajló világot és azt is, hogy merre halad. Viszonylag idővel sok mindenre választ ad. 
A rossz hír az, hogy a jó és rossz fogalmának az eldöntése is vitatott.
A hívők szerint Isten döntheti csak el, a nem hívők szerint, pedig az emberek közösen, vagy egy kis csoportra átruházzák és azt fogadják el.

Ugorjunk egy nagyot gondolatban és csináljunk úgy, hogy mi biztos forrásból tudjuk, mi az objektív jó és rossz. Rengeteg filozófus kutatta a témát és kikezdhetetlen válasza senkinek nincs. Bármit kétségbe lehet vonni. Így szomorúan megállapíthatjuk, hogy elméletileg nagyon fontos értékes munkát végeztek és hozzájárultak a filozófia tudomány gazdagításához. Gyakorlatilag semmi olyat nem csináltak, ami akár egy fabatkát is érne. Mert mire megyünk a puszta tudásával az abszolút igazságnak?

Ha nincs hatalmunk, akkor semmire.

Ma a hatalom főleg pénzben kifejezhető. Bár a kapcsolati tőke és a befolyásolás képessége is nagy érték, de a pénz azt is tudja pótolni, illetve megteremteni. Így az okfejtésünkben akkor is a pénznél kötünk ki, ha egyébként földhözragadtan racionálisak vagyunk és minden összeesküvés elméletet elutasítunk és nevetünk a konteo hívőkön.

Minden cinizmus és összekacsintás nélokül, komolyan állíthatjuk, hogy annak van a világban ma a leginkább befolyása és hatalma, akinél a legtöbb pénz összpontosul. Márpedig ez elég nyilvánosan ismert tény, hogy ez ma a világon néhány tucat család.

Ezek persze nem mind barátok, és nem is rokonai egymásnak és a céljaik sem biztos, hogy azonosak, de azért van köztük nem kevés, akinek igen. Vannak, akik ugyanazon nemzet fiai és vannak, akiknek a világnézete, a jóról és rosszról vallott értékítélete azonos. A sok pénz nagy hatalmat biztosít nekik és az eszközeik elegendőek, hogy a saját igazságukat hirdessék a világban. Az a valóság, amit ők annak látnak. Ha mégsem így volna, akkor is ezt csak nekik van eszközük megjeleníteni a világban.

Ezért nem mondja ki Bogár Laci bácsi sem, hogy ki és mi szerinte a "háttérhatalom", mert nem a definíciója a lényeges, hiszen azzal sem sokra megyünk. Egy ezer karú polip, ami láthatóan pént és hatalmat akar. De pontosan tudhatjuk ki az, ha megnézzük kinél a pénz és kiknek a véleménye befolyásolja a nyugati politikát.

Ha a tényt, hogy ez a befolyás létezik, már eléggé észnél vagy, hogy felismerd, a megnevezését rád bízom. Hívhatod akár "lekváros kenyérnek" is.

Tőlem...

Könnyű, most ilyen sokat írni, hiszen éjszakás műszak van és itt az internet, meg a gép a kezem alatt, már csak épkézláb gondolatok kellenek, az meg a legkevesebb....

Ha a politikával tilos foglalkozni, mert az ördög eszköze a lelked megmérgezésére, akkor maradna a közélet Puzsér által átalakítani kívánt kultúrális és bulvár felülete. Erről még annak is van véleménye, akinek egyébként semmiről... valamilyen módon mindenki viszonyul hozzá, mert betolakodik az életünkbe, agresszíven megszólít mindenkit és provokál.

Mit lehet tenni? Nekirohanni fegyverekkel, mint P. Róbert inkvizítor és hitvédő kereszteslovag?
Meg lehet tenni, de az indulás előtt le kell szögezni, hogy változást nem fog elérni, esetleg ha ügyes, akkor Puzsérhoz hasonlóan egy gyenge megélhetést hozhat. Ehhez viszont szerencsésnek és nagyon ügyesnek kell lenni és akkor sem fizet jól. Viszont kiélheted a gyerekes, romantikus sárkányölő hősről szőtt álmaidat és fontosnak érezheted magad, akkor is, ha nem vagy az. Amint látjuk ez csak egyszemélyes szubkultúrák számára járható ösvény. Nekik is kényszer pálya.

Mivel a világ csak Isten számára objektív (csak gondolom, de ő ezt nem erősítette meg nekem), mindenki másnak szubjektív az általa megélt élet és soha nem hallottam még senkitől, hogy nem akar boldog lenni. Ha semmilyen értelmes célt nem tud megnevezni, akkor is szeretné mindenki jól érezni magát, amíg lehet. Azt mindenki tévedhetetlenül meg tudja mondani, ha megkérded, most ebben a pillanatban boldog, vagy nagyon nem. Abban már sokan tévednek és képzelegnek, hogy mi is tenné őket valóban boldoggá....ilyenkor már gyakran sablonokat, paneleket szajkóznak.

A cél viszont mindenkinek adott. Tedd azt, ami boldoggá tesz.
Kiderül, hogy ez a legnehezebb. Rögtön felmerül egy csomó drága élvezet és önkényeztetés víziója, amiről mások állítják, hogy boldogságot okoz és végső megelégedettséget. Aztán kiderül, hogy aki kipróbálta, az maradt az aki volt. Nem lett boldogabb, csak egy tapasztalással gazdagabb.

Nyilván a megelégeddetség alapfeltételei közt ott van az anyagi és érzelmi biztonság. A környezet részéről meglévő tisztelet és támogatás. Ha van miért később a megbecsülés és a részünkről egy egyedi alkotás, vagy cselekedet, ami kiemel a tömegből... Ez már igen. Ez már feldobja a délutánt.

Aztán az ember napirendre tér és azon filózik, hogy az emberi életforma eleve nem alkalmas a boldogságra, csak az utána való vágyra. Ha érez is hasonlót, az csak másodpercekig, esetleg percekig tart. (A szerényebbek szerint ezekért a percekért élünk). Nem kéne ilyen olcsón adni.

Vagy lehet, hogy csak az eredeti Istennel jó viszonyban lévő állapotunk alkalmas a tartós megelégedettség érzésére? Csak úgy nincs hiány érzetünk? Probkémánk a jövőnk biztonságával? Válasz a kérdéseinkre? Az életünk értelmére?

Csak azt tudom biztosan, hogy mi az ami nem jó. Mi az amit nem akarok. Mást nem tudok.

A demokrácia paradoxona

Népszerű mondás, hogy a demokrácia nem jó, de nem találtak fel jobbat. A megoldhatatlan kérdés a hatalom forrása illetve, hogy ki vezesse az emberek társadalmát?



Amit mindenki kénytelen volna elfogadni, az egy emberfeletti lény, aki erősebb, hatalmasabb, bölcsebb nálunk, de mégis a boldogulásunk és javunk akarja. Ez lenne Isten, ha vállalná, de egyelőre nem tűnik aktívnak.



Nem maradt más az embereknek, maguk közül kell választani, mert vezetés az kell. Anélkül szétesik minden. Elméletben jónak is tűnne, ha kiválaszthatnánk a legrátermettebet, legokosabbat, legbecsületesebbet. Volna is miből, jelentkező is akad bőven.



Mégis a sok becsületes lovagból, kisstílű szélhámos és profi hazudozó lesz pillanatok alatt, aki megrágalmazza az ellenfelét és nem ismer határt a csalásban, aljasságban, összeesküvésben, intrikában.



Sajnos ez a demokrácia szabálya. Ha azt akarod, hogy megválasszanak, akkor be kell bizonyítani az ellenfeledről, hogy egy hozzá nem értő kókler, sőt, egyenesen rosszat akar neked, mert neked, csak MI akarunk jót és akkor jársz a legjobban, ha minket választasz. Ez a szóbeli gyilkosság egy fokkal humánusabb a középkornál, amikor a hatalom megszerzéséért, konkrétan meg kellett mérgezni, vagy csak karddal lemészárolni az ellenfelet. Ezt csinálta a mostani Miniszterelnök is 2010 előtt...semmi sem volt jó, amit az ellenzék tett (az akkori kormány) és azóta is tökéletes, amit ő kitervelt. Most a jelenlegi ellenzéknek jutott ez a feladat, hogy minden lépéséért kárhoztassa, gyalázza és ember életeken átgázolónak állítsa be a kormányt. Undorító? Igen az. Egy tudatos választó, azt is tudja, hogy a versengés az ő szimpátiájáért folyik (és nem az ő javára, sőt gyakran a kárunkra), de a szimpátiát azzal nyerik meg gyakran, hogy az ostoba polgárt is belevonják a hideg polgárháborúba a saját oldalukon. Így előáll az az ördögi konstelláció, hogy azok is harcolnak az elnyomóik (kihasználóik) érdekében, akiket kihasználnak. Ők az ostoba szavazók. ...A többi már facbuk bölcsesség Ez itt egy buta szavazó Tibi! Te ne legyél Tibi!


Nagy kérdés, hogyan tusz kívülálló maradni? Hogyan tudod eldönteni, hogy két hazug, becstelen, tolvaj banda közül kit segíts a hatalomba?


Sokan azt mondják: Senkit! Nem megyek el választani, otthon maradok és ezzel tüntetek. Így mutatom ki, hogy nem érdekel a politika és valóban kívülálló vagyok.  Sajnos nem lehetséges kimaradni, mert a passzivitással is támogatod valamelyik oldalt, lehet, hogy pont azt amelyik neked nagyobb kárt okoz.

A még nagyobb baj, hogy nélküleed is dönteni fognak, de nagy valószínűséggel, nálad sokkal ostobább emberek, akik egy kiló almáért és két kiló krumpliért oda szavaznak, ahova azt nekik mondják, hogy szavazniuk kell.


Azt javaslom, hogy mégis menj el és szavazz, arra ami neked a legjobb, annak ellenére, hogy tudod, akit megválasztasz az lopni és hazudni fog.


Könnyen el tudod dönteni, ha van egy szilárd elképzelésed a világról, hogy melyik jövőképet támogatod. Azt amelyik a hagyományokhoz ragaszkodva egy ország, egy nemzet keretein belül lája kivitelezhetőnek az egyén és a családok boldogulását, vagy azt szeretnéd, ha a határok elmosódnának és az emberek szabadon költözhetnének a világon bárhová. Akár te is elköltözhetnél, ahova szeretnél, de ide hozzád is ide költözhetne, bárki, ebbe neked már nem lenne többé beleszólásod, hiszen a szabadság mindenkié. Inkább rend párti a gondolkodásod, vagy még nagyobb szabadságot szeretnél mindenkinek adni?


Ha nem rendelkezel ilyen kiforrott világképpel, mert nem ismered, hogy ki mit képvisel, akkor azt javaslom, szavazz az esélytelenebbre.

Miért?

Mert mindegyik lopni fog, de ha közel egyformán, csak kis többséggel kormányoz valaki, akkor könnyebb féken tartani. A bizalom alapja a szigorú ellenőrzés. (Tehát nincs bizalom).


Amiután bedobtad a szavazatod, menj haza, igyál egy pohár bort, egyél egy frissen sültet, burgonya pürével, fokhagymás ubisalátával és játssz a gyermekeiddel, hallgass zenét, szeresd a párod és felejtsd el a politikát. Ne gondolj rájuk, mert megmérgezik a napjaid békéjét a harcukkal.

Ritkábban írok, mint kéne. Kevesebbet, mint kéne. Nemrég tudtam meg, hogy Marci már 5 éve halott. Karantén van és dühöng a világban a COVID-19, a Szarmageddon. Senki sem tudja, hogy ki éli túl és ki nem. Lehet, hogy nem lesz több bejegyzés. A világ nyakig úszik a Fake Newsban. A médiában a kérdések is hazugságok. Szószerint, nem szimbolikusan. Egy életképtelen parazitává silányultam. Most tudtam meg ki vagyok és voltam valójában. Mivel ugyanolyan jól lepleztem életemben, mint a többi ember, ezért a kritikusaimnak nincs igazuk, hiszen ez eddig nem derülhetet ki. Aki nem szeretett, az csak a saját gonoszsága okán volt. Én nem árultam el magam. Eddig. Most sem mondhatja ki senki, de ha senki más, én azért tudom. Ezeket a leveleket önmagamnak írom, mert így tudom kontrollálni az eltelt időt. Honnan jövök, merre megyek. Most világos lett, hogy elkúrtam. Nem kicsit. Nagyon. Illetve mégsem. Miért igen? Azért, mert semmit nem akkor csinálok, amikor annak az ideje lett volna és amit az ember elmulasztott, az sohasem pótolható. Minden csak a maga idejében megtehető, vagy kihagyható. Pótolni semmit nem lehet.

Sem szerelmet. Sem munkát. Sem tanulást. Sem megtapasztalást. Mindent máskor csináltam, olyan is lett minden.
Azért is igen, mert kezdettől fogva tudom, hogy nincs értelme, de rámerőltették, hogy van. Isten tudja miért csinált minket és az megismerhető, szólt a holtbiztos ígéret.

És...itt fordul a kocka, hogy miért nem... mert nem rontottam el semmit, mert nem is ronthattam, mert nem volt más út...Az élet értelme nem megismerhető, hiszen az evolúciós elmélet, a véletlen kialakulás nem ad indokot. Az Istem pedig semmi támpontot a bizonyossághoz. Az egyházak tanításai alaptalan hitet követelnek, lényegében hiszékenységet. Biankó csekket a bizalomra.

Azt az egyszerű tényt, hogy Jézus Krisztus feltámadott, vagy nem. Általam sohasem látott, sosem ismert, és a létezésükben sem bizonyított emberek "becsület szavamra" bemondása alapján kellene elhinnem, amit mások akik ezt hallották, azok leírták, majd eltelt 200 - 250 zűrzavaros év, ami után az addig a Jézus állítólagos követői által használt írások tömegéből, az eredeti közösséghez már nyomokban sem hasonlító társaság tagjai úgy döntöttek, hogy kiválasztanak nem 50-et, nem 100-at, hanem 66-ot és az lesz a SZent Írások gyűjteménye. Ebben a 66 -ban sem tudtak megegyezni sok sok éven át, majd egyszer csak lezárták a vitát mások, hisz akik kezdték azok már rég meghaltak...és azt mondták. Íme, ezek a könyvek, az Isten Szavai. Bár Isten ezt sosem kérte és nem parancsolta nekik, hogy kössenek egybe régi kéziratokat és azt sem, hogy pont hányat...Ezek az emberek, máig Isten helyett beszélnek, a nevében nyilatkoznak. Isten soha egyikőjüknek felhatalmazást erre nem adott.

Pedig sok múlik ezen az egyszerű tényen. Ha a Jézus nem támadott fel, akkor "együnk, igyunk, holnap úgy is meghalunk". Ha mégis feltámadott, akkor meg vagyunk váltva és a hitet a halálig vállaljuk és megtartjuk.

Tényleg mi emberek vagyunk a hibásak, hogy Isten 2000 éve nem kommunikál velünk sehogyan sem és elvárja a mai Fake Newssal terhelt világban, hogy mindenki különböztesse meg zsigerből a kamuhírt, a valóságostól? Ez már az utolsó apostol halála után 100évvel is ellenőrizhetetlen volt. A hiteles dokumentásió, egy lúdtollal teleírt papír volt. Amiről azt sem lehetett megállapítani, hogy ki írta és mikor. Már akkor is bemondásra kellett elhinni bármit...

Ezek után mit hánytorgassak magamnak? Hogy mit kellett volna másképp csinálni? Az sem biztos, hogy másképp kéne...pedig másképp is történhetett volna. Az sem volna jobb, mert az ember önmaga elől nem tud elfutni. Akkor is ugyanez a magam számára terhes ember lennék.

Mindezeket a nyilvánvaló dolgokat kell naponta elrejteni és szilárd támaszként viselkedni a gyermekeim miatt, mert ők nem tehetnek róla, hogy élnek. Én vagyok a felelős mindenért. Az élet egyetlen célja csak az lehet, hogy nekik amíg élek, könnyű legyen az élet, mert utána fel kell szívniuk magukat és folytatni, amíg tart az erő. Amíg éltet a szellem.