A valóság megismerése.
Nyilván objektíve, egy szubjektum számára lehetetlen.
Akkor mit tegyünk? Hagyjunk fel vele? Ne is próbálkozzunk?
Arkhimédésszel élve, "Adjatok egy fix pontot, és én kifordítom sarkaiból a világot."
Mit tudunk megismerni, ha van egy szilárd erkölcsi alapunk a jóról és a rosszról?
Elsősorban önmagunkat, aztán ezen keresztül másokat, aztán a vezetőinket és a világ vezetőit is.
Ezzel együtt a körülöttünk zajló világot és azt is, hogy merre halad. Viszonylag idővel sok mindenre választ ad.
A rossz hír az, hogy a jó és rossz fogalmának az eldöntése is vitatott.
A hívők szerint Isten döntheti csak el, a nem hívők szerint, pedig az emberek közösen, vagy egy kis csoportra átruházzák és azt fogadják el.
Ugorjunk egy nagyot gondolatban és csináljunk úgy, hogy mi biztos forrásból tudjuk, mi az objektív jó és rossz. Rengeteg filozófus kutatta a témát és kikezdhetetlen válasza senkinek nincs. Bármit kétségbe lehet vonni. Így szomorúan megállapíthatjuk, hogy elméletileg nagyon fontos értékes munkát végeztek és hozzájárultak a filozófia tudomány gazdagításához. Gyakorlatilag semmi olyat nem csináltak, ami akár egy fabatkát is érne. Mert mire megyünk a puszta tudásával az abszolút igazságnak?
Ha nincs hatalmunk, akkor semmire.
Ma a hatalom főleg pénzben kifejezhető. Bár a kapcsolati tőke és a befolyásolás képessége is nagy érték, de a pénz azt is tudja pótolni, illetve megteremteni. Így az okfejtésünkben akkor is a pénznél kötünk ki, ha egyébként földhözragadtan racionálisak vagyunk és minden összeesküvés elméletet elutasítunk és nevetünk a konteo hívőkön.
Minden cinizmus és összekacsintás nélokül, komolyan állíthatjuk, hogy annak van a világban ma a leginkább befolyása és hatalma, akinél a legtöbb pénz összpontosul. Márpedig ez elég nyilvánosan ismert tény, hogy ez ma a világon néhány tucat család.
Ezek persze nem mind barátok, és nem is rokonai egymásnak és a céljaik sem biztos, hogy azonosak, de azért van köztük nem kevés, akinek igen. Vannak, akik ugyanazon nemzet fiai és vannak, akiknek a világnézete, a jóról és rosszról vallott értékítélete azonos. A sok pénz nagy hatalmat biztosít nekik és az eszközeik elegendőek, hogy a saját igazságukat hirdessék a világban. Az a valóság, amit ők annak látnak. Ha mégsem így volna, akkor is ezt csak nekik van eszközük megjeleníteni a világban.
Ezért nem mondja ki Bogár Laci bácsi sem, hogy ki és mi szerinte a "háttérhatalom", mert nem a definíciója a lényeges, hiszen azzal sem sokra megyünk. Egy ezer karú polip, ami láthatóan pént és hatalmat akar. De pontosan tudhatjuk ki az, ha megnézzük kinél a pénz és kiknek a véleménye befolyásolja a nyugati politikát.
Ha a tényt, hogy ez a befolyás létezik, már eléggé észnél vagy, hogy felismerd, a megnevezését rád bízom. Hívhatod akár "lekváros kenyérnek" is.
Tőlem...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése