2010. augusztus 1., vasárnap

Elhülyülök, Dáridó

Amióta lapos TV-n kukkolom a világot jobban élvezem, még a Híradókat is. A lassú leépülésem biztos jele, hogy a 3+2 is tetszett a ma esti Galambos Klán-féle mulatós revűben.
Ez régen elképzelhetetlen lett volna. Hamarabb összeér az ég és a föld. Ez a legbiztosabb jele annak, hogy a zene a saját helyére kerül a világban. Nem lázadás és életérzés. Nem divat, vagy különállás (bár erőtlenek még erőltetnék), hanem simán a fül kényeztetése. Élvezem, vagy nem? Nem is kell tovább bonyolítani.
Ja és már vagy 3 éve újra dagadt vagyok, akár Lajcsink...ezt nehezen emésztem.
Meddig fújja még mögöttem Sonny Rollins a "Next Album"-ot? (Ami sajnos nagggyon, naggggyon yooooo). Jeff Golub és Didier Lockwood voltak még ma este és elmegy mellettem az életem.
Találkoztam sok idő után valakivel, akivel mindig jól szót értettem. Ez mit sem változott. Ahogy Szörényi-Bródy írta Júliára várunk, "Vártam! De a Kati jött!" Hát most ez lett tényleg...