2008. november 23., vasárnap

Börze megint


Ma volt a reményeim szerinti utolsó Lemezbörzém. Panaszkodhatnék, de másoknak több oka lehetne. Inkább felteszek egy újabb zenét, hátha valakinek jól jön egy unalmas estén.
Egy igazi újabb ínyencséget! David Grisman Quintet - Svingin' with Svend ---Kommentár nélkül, mivel ide nem kell magyarázat. Grisman egy Amerikai mandolinos, aki főleg a Bluegrass műfajában ismert, bár saját zenét alkotott a Jazz és a később World Music néven befutott, a világ 4égtájáról összekapart dallamokból. Hallgassátok előítéletektől mentesen. Link a hozzászólásban.

2008. október 9., csütörtök

Egy Rock gitáros, aki csinált egy Jazzlemezt...


Régóta hallgatok mindenféle zenét, de ritka madár aki szabadon mozog a stílusok közt. Rick Derringer neve nekem a régi tánczenei koktélból, a 80-as évek elejéről volt ismerős. A Göczey Zsuzsa által szerkesztett műsorban gyakran felhangzott egy dal, "Felhőkarcoló Blues". Rendes elektromos gitáros, dögös Blues. Aztán kiderült, hogy a banda amiben ez a zene dívott az albínó Bluesman Johnny Winter zenekara volt. Sok stúdiómunka és a '65-ös kezdőzenekar a McCoy után nemrég egy pop-jazz lemezt csinált Free Ride címmel. Ha van kedved hallgasd meg. Szerintem vérprofi Jazzerek sok rosszabbat csináltak már. A kezdődal a sokévvel ezelőtti legnagyobb slágere a Rock and Roll Hoochie Koo, de úgy, hogy a rock dal teljesen megszelídül...a link alább vár rád: http://rapidshare.com/files/152508513/Rick_Derringer_-_2002_Free_Ride.zip.html

2008. szeptember 6., szombat

Megint börze!

Holnap megyek a PeCsaba... Tele reménnyel és felkészülve a csalódásokra.

2008. augusztus 23., szombat

Szakad az eső

Szakad, mint a Niagara...és állati jó zene szól. Nem nosztalgia, hiszen az 50-es évektől már jó felvételekről ismerem a zenét és hallgatom a 2008-as kiadványokat is, de az igazi zene az 67-75 ig tartott és azután erős erózió...talán a legjobb évjárat a 72-73 volt. (Azért sohase jöjjenek vissza azok az évek!)

2008. augusztus 16., szombat

Rámjött...

...aztán el is múlt. A legtöbb dolog úgy múlik el ahogy jött, csak eleget kell várni. Ahhoz kell a türelem és önismeret, hogy eldöntsük várni kell, vagy tenni.
Rám jött, hogy bakelitet vásárolok.
Aztán vártam néhány napot és biztos lettem benne, hogy az a boldogabb, aki eladja.
Ennek ellenére, van 2-3 lemez ami nem hagy nyugodni. Ez ugye betegség?
Lassan belekezdhetek az eladásba én is.
Nem könnyű ám a jövőbe látni és biztosan megmondani, hogy mi az amit nagy valószínűséggel már soha többet nem lesz kedvem meghallgatni.
Persze a biztost a bizonytalanért...

2008. július 5., szombat

Haladni kell

Amióta kinyílt a NET-es vásárlás lehetősége a világ túlsó felére is, azért egész más a lemezvásárlási szokásom. Újra felpezsdít és átjár az ősi, vadállatias, csak férfiakra jellemző gyűjtőszenvedély. Hatalmas lelki erő kell féken tartani a vad ösztönöket és indulatokat, hiszen több boltra való CD-t meg lehetne rendelni egy röpke délután és azon keseregnék még, hogy mit nem találtam(kaptam) meg. Aztán az ember szembesül, hogy csak a mohóság és a "mindent ide Apucinak" rossz reflexe űz vele igen költséges tréfát. A kihagyott (és megvásárolt CD-k) nagytöbbsége nélkül is teljes, boldog és kiegyensúlyozott életet lehet élni, ahogy teszik ezt több milliárdan a világban. Lassan nem csak, hogy végig hallgatni nem tudom évek óta a lemezeimet, de néha már nem is tudom pontosan, hogy mi van meg. (számtalanszor letöltöttem véletlenül 2x ugyanazt). Szerencse, hogy vásárlásnál még tudom kontrollálni az állományt.
Ebből világosan kiderült, hogy nem valós szükségletről van szó.
Azt pedig nagyon nem szeretem hallgatni, hogy "Még mindíg jobb, mintha..." és befejezni sem szeretném...

2008. július 1., kedd

Start

Bizonytalan vagyok!
Kamasz korom óta zenét gyűjtök. Kazetták, bakelit (vinyl) lemezek, VHS, CD, DVD, DVD-Audio, SA-CD, Mp3.
A bakelites korszak alkonyával eladtam a gyűjteményt és ujravásároltam CD-n. Szinte minden meglett idővel. (Ami nem, azt visszavásároltam fekete lemezen.)
Aztán kiderült, hogy a CD-nél is van ami jobban szól.
A "Remastered" kopia sokkal tisztább, dinamikusabb, levegősebb és aztán az ismekedés az SA-CD -vel megdöntötte a CD egyeduralmát.
A DVD-Audio pedig tarolt.
Néhány dolgot megint újravásároltam.
A gyártók szándéka és manipulációja szerint.
De már félek! Nagyon, nagyon félek.
Kimegy a forgalomból, új formátumot vezetnek be, nem lehet kapni stb...stb...
Gyűjteni, vagy nem gyűjteni?
Lehet, hogy csak használni, mint a P.ZS.-t belefújni és kidobni? Erre gyártják, használjam így én is?
Még mindig bizonytalan vagyok....