2020. április 20., hétfő

A demokrácia paradoxona

Népszerű mondás, hogy a demokrácia nem jó, de nem találtak fel jobbat. A megoldhatatlan kérdés a hatalom forrása illetve, hogy ki vezesse az emberek társadalmát?



Amit mindenki kénytelen volna elfogadni, az egy emberfeletti lény, aki erősebb, hatalmasabb, bölcsebb nálunk, de mégis a boldogulásunk és javunk akarja. Ez lenne Isten, ha vállalná, de egyelőre nem tűnik aktívnak.



Nem maradt más az embereknek, maguk közül kell választani, mert vezetés az kell. Anélkül szétesik minden. Elméletben jónak is tűnne, ha kiválaszthatnánk a legrátermettebet, legokosabbat, legbecsületesebbet. Volna is miből, jelentkező is akad bőven.



Mégis a sok becsületes lovagból, kisstílű szélhámos és profi hazudozó lesz pillanatok alatt, aki megrágalmazza az ellenfelét és nem ismer határt a csalásban, aljasságban, összeesküvésben, intrikában.



Sajnos ez a demokrácia szabálya. Ha azt akarod, hogy megválasszanak, akkor be kell bizonyítani az ellenfeledről, hogy egy hozzá nem értő kókler, sőt, egyenesen rosszat akar neked, mert neked, csak MI akarunk jót és akkor jársz a legjobban, ha minket választasz. Ez a szóbeli gyilkosság egy fokkal humánusabb a középkornál, amikor a hatalom megszerzéséért, konkrétan meg kellett mérgezni, vagy csak karddal lemészárolni az ellenfelet. Ezt csinálta a mostani Miniszterelnök is 2010 előtt...semmi sem volt jó, amit az ellenzék tett (az akkori kormány) és azóta is tökéletes, amit ő kitervelt. Most a jelenlegi ellenzéknek jutott ez a feladat, hogy minden lépéséért kárhoztassa, gyalázza és ember életeken átgázolónak állítsa be a kormányt. Undorító? Igen az. Egy tudatos választó, azt is tudja, hogy a versengés az ő szimpátiájáért folyik (és nem az ő javára, sőt gyakran a kárunkra), de a szimpátiát azzal nyerik meg gyakran, hogy az ostoba polgárt is belevonják a hideg polgárháborúba a saját oldalukon. Így előáll az az ördögi konstelláció, hogy azok is harcolnak az elnyomóik (kihasználóik) érdekében, akiket kihasználnak. Ők az ostoba szavazók. ...A többi már facbuk bölcsesség Ez itt egy buta szavazó Tibi! Te ne legyél Tibi!


Nagy kérdés, hogyan tusz kívülálló maradni? Hogyan tudod eldönteni, hogy két hazug, becstelen, tolvaj banda közül kit segíts a hatalomba?


Sokan azt mondják: Senkit! Nem megyek el választani, otthon maradok és ezzel tüntetek. Így mutatom ki, hogy nem érdekel a politika és valóban kívülálló vagyok.  Sajnos nem lehetséges kimaradni, mert a passzivitással is támogatod valamelyik oldalt, lehet, hogy pont azt amelyik neked nagyobb kárt okoz.

A még nagyobb baj, hogy nélküleed is dönteni fognak, de nagy valószínűséggel, nálad sokkal ostobább emberek, akik egy kiló almáért és két kiló krumpliért oda szavaznak, ahova azt nekik mondják, hogy szavazniuk kell.


Azt javaslom, hogy mégis menj el és szavazz, arra ami neked a legjobb, annak ellenére, hogy tudod, akit megválasztasz az lopni és hazudni fog.


Könnyen el tudod dönteni, ha van egy szilárd elképzelésed a világról, hogy melyik jövőképet támogatod. Azt amelyik a hagyományokhoz ragaszkodva egy ország, egy nemzet keretein belül lája kivitelezhetőnek az egyén és a családok boldogulását, vagy azt szeretnéd, ha a határok elmosódnának és az emberek szabadon költözhetnének a világon bárhová. Akár te is elköltözhetnél, ahova szeretnél, de ide hozzád is ide költözhetne, bárki, ebbe neked már nem lenne többé beleszólásod, hiszen a szabadság mindenkié. Inkább rend párti a gondolkodásod, vagy még nagyobb szabadságot szeretnél mindenkinek adni?


Ha nem rendelkezel ilyen kiforrott világképpel, mert nem ismered, hogy ki mit képvisel, akkor azt javaslom, szavazz az esélytelenebbre.

Miért?

Mert mindegyik lopni fog, de ha közel egyformán, csak kis többséggel kormányoz valaki, akkor könnyebb féken tartani. A bizalom alapja a szigorú ellenőrzés. (Tehát nincs bizalom).


Amiután bedobtad a szavazatod, menj haza, igyál egy pohár bort, egyél egy frissen sültet, burgonya pürével, fokhagymás ubisalátával és játssz a gyermekeiddel, hallgass zenét, szeresd a párod és felejtsd el a politikát. Ne gondolj rájuk, mert megmérgezik a napjaid békéjét a harcukkal.

2020. április 16., csütörtök

Ritkábban írok, mint kéne. Kevesebbet, mint kéne. Nemrég tudtam meg, hogy Marci már 5 éve halott. Karantén van és dühöng a világban a COVID-19, a Szarmageddon. Senki sem tudja, hogy ki éli túl és ki nem. Lehet, hogy nem lesz több bejegyzés. A világ nyakig úszik a Fake Newsban. A médiában a kérdések is hazugságok. Szószerint, nem szimbolikusan. Egy életképtelen parazitává silányultam. Most tudtam meg ki vagyok és voltam valójában. Mivel ugyanolyan jól lepleztem életemben, mint a többi ember, ezért a kritikusaimnak nincs igazuk, hiszen ez eddig nem derülhetet ki. Aki nem szeretett, az csak a saját gonoszsága okán volt. Én nem árultam el magam. Eddig. Most sem mondhatja ki senki, de ha senki más, én azért tudom. Ezeket a leveleket önmagamnak írom, mert így tudom kontrollálni az eltelt időt. Honnan jövök, merre megyek. Most világos lett, hogy elkúrtam. Nem kicsit. Nagyon. Illetve mégsem. Miért igen? Azért, mert semmit nem akkor csinálok, amikor annak az ideje lett volna és amit az ember elmulasztott, az sohasem pótolható. Minden csak a maga idejében megtehető, vagy kihagyható. Pótolni semmit nem lehet.

Sem szerelmet. Sem munkát. Sem tanulást. Sem megtapasztalást. Mindent máskor csináltam, olyan is lett minden.
Azért is igen, mert kezdettől fogva tudom, hogy nincs értelme, de rámerőltették, hogy van. Isten tudja miért csinált minket és az megismerhető, szólt a holtbiztos ígéret.

És...itt fordul a kocka, hogy miért nem... mert nem rontottam el semmit, mert nem is ronthattam, mert nem volt más út...Az élet értelme nem megismerhető, hiszen az evolúciós elmélet, a véletlen kialakulás nem ad indokot. Az Istem pedig semmi támpontot a bizonyossághoz. Az egyházak tanításai alaptalan hitet követelnek, lényegében hiszékenységet. Biankó csekket a bizalomra.

Azt az egyszerű tényt, hogy Jézus Krisztus feltámadott, vagy nem. Általam sohasem látott, sosem ismert, és a létezésükben sem bizonyított emberek "becsület szavamra" bemondása alapján kellene elhinnem, amit mások akik ezt hallották, azok leírták, majd eltelt 200 - 250 zűrzavaros év, ami után az addig a Jézus állítólagos követői által használt írások tömegéből, az eredeti közösséghez már nyomokban sem hasonlító társaság tagjai úgy döntöttek, hogy kiválasztanak nem 50-et, nem 100-at, hanem 66-ot és az lesz a SZent Írások gyűjteménye. Ebben a 66 -ban sem tudtak megegyezni sok sok éven át, majd egyszer csak lezárták a vitát mások, hisz akik kezdték azok már rég meghaltak...és azt mondták. Íme, ezek a könyvek, az Isten Szavai. Bár Isten ezt sosem kérte és nem parancsolta nekik, hogy kössenek egybe régi kéziratokat és azt sem, hogy pont hányat...Ezek az emberek, máig Isten helyett beszélnek, a nevében nyilatkoznak. Isten soha egyikőjüknek felhatalmazást erre nem adott.

Pedig sok múlik ezen az egyszerű tényen. Ha a Jézus nem támadott fel, akkor "együnk, igyunk, holnap úgy is meghalunk". Ha mégis feltámadott, akkor meg vagyunk váltva és a hitet a halálig vállaljuk és megtartjuk.

Tényleg mi emberek vagyunk a hibásak, hogy Isten 2000 éve nem kommunikál velünk sehogyan sem és elvárja a mai Fake Newssal terhelt világban, hogy mindenki különböztesse meg zsigerből a kamuhírt, a valóságostól? Ez már az utolsó apostol halála után 100évvel is ellenőrizhetetlen volt. A hiteles dokumentásió, egy lúdtollal teleírt papír volt. Amiről azt sem lehetett megállapítani, hogy ki írta és mikor. Már akkor is bemondásra kellett elhinni bármit...

Ezek után mit hánytorgassak magamnak? Hogy mit kellett volna másképp csinálni? Az sem biztos, hogy másképp kéne...pedig másképp is történhetett volna. Az sem volna jobb, mert az ember önmaga elől nem tud elfutni. Akkor is ugyanez a magam számára terhes ember lennék.

Mindezeket a nyilvánvaló dolgokat kell naponta elrejteni és szilárd támaszként viselkedni a gyermekeim miatt, mert ők nem tehetnek róla, hogy élnek. Én vagyok a felelős mindenért. Az élet egyetlen célja csak az lehet, hogy nekik amíg élek, könnyű legyen az élet, mert utána fel kell szívniuk magukat és folytatni, amíg tart az erő. Amíg éltet a szellem.