Ritkábban írok, mint kéne. Kevesebbet, mint kéne. Nemrég tudtam meg, hogy Marci már 5 éve halott. Karantén van és dühöng a világban a COVID-19, a Szarmageddon. Senki sem tudja, hogy ki éli túl és ki nem. Lehet, hogy nem lesz több bejegyzés. A világ nyakig úszik a Fake Newsban. A médiában a kérdések is hazugságok. Szószerint, nem szimbolikusan. Egy életképtelen parazitává silányultam. Most tudtam meg ki vagyok és voltam valójában. Mivel ugyanolyan jól lepleztem életemben, mint a többi ember, ezért a kritikusaimnak nincs igazuk, hiszen ez eddig nem derülhetet ki. Aki nem szeretett, az csak a saját gonoszsága okán volt. Én nem árultam el magam. Eddig. Most sem mondhatja ki senki, de ha senki más, én azért tudom. Ezeket a leveleket önmagamnak írom, mert így tudom kontrollálni az eltelt időt. Honnan jövök, merre megyek. Most világos lett, hogy elkúrtam. Nem kicsit. Nagyon. Illetve mégsem. Miért igen? Azért, mert semmit nem akkor csinálok, amikor annak az ideje lett volna és amit az ember elmulasztott, az sohasem pótolható. Minden csak a maga idejében megtehető, vagy kihagyható. Pótolni semmit nem lehet.

Sem szerelmet. Sem munkát. Sem tanulást. Sem megtapasztalást. Mindent máskor csináltam, olyan is lett minden.
Azért is igen, mert kezdettől fogva tudom, hogy nincs értelme, de rámerőltették, hogy van. Isten tudja miért csinált minket és az megismerhető, szólt a holtbiztos ígéret.

És...itt fordul a kocka, hogy miért nem... mert nem rontottam el semmit, mert nem is ronthattam, mert nem volt más út...Az élet értelme nem megismerhető, hiszen az evolúciós elmélet, a véletlen kialakulás nem ad indokot. Az Istem pedig semmi támpontot a bizonyossághoz. Az egyházak tanításai alaptalan hitet követelnek, lényegében hiszékenységet. Biankó csekket a bizalomra.

Azt az egyszerű tényt, hogy Jézus Krisztus feltámadott, vagy nem. Általam sohasem látott, sosem ismert, és a létezésükben sem bizonyított emberek "becsület szavamra" bemondása alapján kellene elhinnem, amit mások akik ezt hallották, azok leírták, majd eltelt 200 - 250 zűrzavaros év, ami után az addig a Jézus állítólagos követői által használt írások tömegéből, az eredeti közösséghez már nyomokban sem hasonlító társaság tagjai úgy döntöttek, hogy kiválasztanak nem 50-et, nem 100-at, hanem 66-ot és az lesz a SZent Írások gyűjteménye. Ebben a 66 -ban sem tudtak megegyezni sok sok éven át, majd egyszer csak lezárták a vitát mások, hisz akik kezdték azok már rég meghaltak...és azt mondták. Íme, ezek a könyvek, az Isten Szavai. Bár Isten ezt sosem kérte és nem parancsolta nekik, hogy kössenek egybe régi kéziratokat és azt sem, hogy pont hányat...Ezek az emberek, máig Isten helyett beszélnek, a nevében nyilatkoznak. Isten soha egyikőjüknek felhatalmazást erre nem adott.

Pedig sok múlik ezen az egyszerű tényen. Ha a Jézus nem támadott fel, akkor "együnk, igyunk, holnap úgy is meghalunk". Ha mégis feltámadott, akkor meg vagyunk váltva és a hitet a halálig vállaljuk és megtartjuk.

Tényleg mi emberek vagyunk a hibásak, hogy Isten 2000 éve nem kommunikál velünk sehogyan sem és elvárja a mai Fake Newssal terhelt világban, hogy mindenki különböztesse meg zsigerből a kamuhírt, a valóságostól? Ez már az utolsó apostol halála után 100évvel is ellenőrizhetetlen volt. A hiteles dokumentásió, egy lúdtollal teleírt papír volt. Amiről azt sem lehetett megállapítani, hogy ki írta és mikor. Már akkor is bemondásra kellett elhinni bármit...

Ezek után mit hánytorgassak magamnak? Hogy mit kellett volna másképp csinálni? Az sem biztos, hogy másképp kéne...pedig másképp is történhetett volna. Az sem volna jobb, mert az ember önmaga elől nem tud elfutni. Akkor is ugyanez a magam számára terhes ember lennék.

Mindezeket a nyilvánvaló dolgokat kell naponta elrejteni és szilárd támaszként viselkedni a gyermekeim miatt, mert ők nem tehetnek róla, hogy élnek. Én vagyok a felelős mindenért. Az élet egyetlen célja csak az lehet, hogy nekik amíg élek, könnyű legyen az élet, mert utána fel kell szívniuk magukat és folytatni, amíg tart az erő. Amíg éltet a szellem.